A Diáknapok résztvevői minden évben kíváncsian várják, ki fogják elbírálni produkcióikat, alkotásaikat. Nos, idén is neves szakembereket, művészeket kértünk fel erre a feladatra, ők foglalják el a zsűri székeit. A nevükre kattintva közelebbről is meg lehet ismerni őket.
Szólóének, társasének, kórus
Katona Tibor karnagy
A Palestrina és a Győri Pedagógus Énekkar vezetője 1992-től. A kórusokkal rendszeresen koncerteznek itthon és külföldön, előbbi nemzetközi díjakat nyert, utóbbi kétszer is elnyerte a hangversenykórus minősítés a KÓTA-tól. 1995-ben megszervezte a Győri Fesztiválkórust, amellyel a Győri Filharmonikus Zenekarral sok oratóriumot adtak elő, több cd-t is készítettek a kórussal. Jelenleg nyugdíjasként tanít a győri zeneművészeti szakközépiskolában is.
dr. Fazekas Ágnes karnagy
1981 óta a Kroó György AMI zeneismeret-szolfézs tanszakának vezetője, az iskola gyakornokainak szakmai irányítója, kutatótanár. 2008-ban doktorált a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, kutatási területe a 19. századi magyar zenetörténet. Kórusa, a Pataky Nőikar számos hazai és nemzetközi verseny nyertese, díjazottja. A kortárs zene oktatásában végzett tevékenységéért elnyerte a Szerzői Jogvédő Hivatal Artisjus díját.
Rostetterné Nagy Rita karnagy
A Veszprémi Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI intézményegység vezetője. A Zeneakadémia Karvezető és Középiskolai Énektanár szakán diplomázott, a fővárosban kezdte tanári pályáját, jelenleg Veszprémben a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskolában tanít szolfézst, zeneirodalmat, népzenét, zeneelméletet. 1995–2001 között igazgatója volt az intézménynek, majd a zeneiskolával való összevonás után 2013-tól a szakképzés intézményegység-vezetője. 25. éve vezeti a Schola Reginát, a veszprémi Regina Mundi plébániatemplom énekkarát. Tanít a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán liturgikus éneket, a Boldog Gizella Szemináriumban gregoriánt, népéneket és papi éneket és oktat veszprémi kántorképzőn is.
Vers- és prózamondás
Csadi Zoltán színművész
Szlovákiában született, 2001-ben Galántán érettségizett a Kodály Zoltán Gimnáziumban. 2004-ben végzett a Shakespeare Színművészeti Akadémián, Balogh Zsolt és Tordai Teri osztályában. 2013–2016 között tanulmányokat folytatott a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor alapszakán, színjátékos szakiránnyal, 2016–2018 között a Károli Gáspár Református Egyetem színháztudományi mesterszakán tanult. Jelenleg a Bartók Kamaraszínház igazgató-helyetteseként dolgozik, színészként és rendezőként is rendszeresen tevékenykedik. 2018-ban magas színvonalú szakmai tevékenységéért, a magyar kultúra ápolása iránt elhivatott művészi pályája, valamint a Rákóczi Alapítvány ügyvezetőjeként a határon túli magyar ifjúságért végzett értékőrző és közösségépítő tevékenysége elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át.
Juhász Illés színművész
A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, 1986–1988 között az Arany János Színház Stúdiójának tagja volt. 1988–1989-ben a Gór Nagy Mária Színitanoda tagjaként kapta meg a Magyar Színészkamara Színész I. minősítését. 1988–89-ben játszott az Angyalbőrben című magyar sorozatban. 1991–1998 között az első magyar szappanopera, a Família Kft. főszereplője volt (Vili szerepében), 1999 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja.
Nagy Péter színművész
A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után Debrecenben, majd Zalaegerszegen játszott, aztán szabadúszó volt. 37 éves, jelenleg a Vörösmarty Színház társulatának tagja, Budapesten él a családjával. Bemutatkozásként ezt írta magáról: „Soha nem tudom, mit kellene írni magamról. A szépen formált igazság kutatásában megingathatatlan szív. Ez tetszik idáig a legjobban.”
Diákszínpad
Kovács Tamás színművész
2018-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, szerepelt a Korhatáros szerelem és az Aranyélet című sorozatokban. Jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja. Egész gyerekkorában focista akart lenni, aztán mégis a színháznál kötött ki. Gimnáziumi évei alatt több diákszínjátszó csoport tagja volt, és számtalan versmondó versenyen is részt vett. Örömmel fogadta, megtiszteltetésnek tartja a zsűrifelkérést, így most a másik oldalról is részt vehet egy hasonló eseményen.
Krisztik Csaba színművész
A Vörösmarty Színház fiatal színművésze a romániai Margittában született. 2002-ben érettségizett a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban, 2006-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Lukáts Andor és Jordán Tamás osztályába járt. 2006-2008 között a debreceni Csokonai Színház, 2008-2013 között a Forte Társulat, majd 2013-tól a székesfehérvári teátrum társulatának tagja. Eddigi munkásságát 2013-ban Junior Prima díjjal, 2017-ben Kaszás Attila-díjjal, 2018-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el.
Lábodi Ádám színművész
Hét éve a Vörösmarty Színház tagja, a BEKVART zenekar énekes frontembere – első nagylemezük 2017 szeptemberében jelent meg. A Kaposvári Egyetemen végzett 2012-ben Mohácsi János és Znamenák István osztályában. 12 év aktív sportolás után a színházban találta meg azt a szellemi közeget és közösséget, ami folyamatosan a legkülönbözőbb kihívások elé állítja, és talán a legtöbb örömet okozza az életében – mondja magáról. Eddigi munkásságát 2011-ben Színikritikusok díjával, 2015-ben Aranyalmával, 2016-ban pedig Junior Príma díjjal ismerték el.
Könnyűzene
Csóka Péter zenész
Gitárosként számos stílusban – a jazztől a kemény rockon át a latin zenéig – közreműködött és közreműködik zenekarokban. Vezette Balázs Fecó arénás projektjét, hat évig volt Tóth Vera kísérőzenekarának gitárosa és irányítója, tagja a Pesti Sikk zenekarnak, valamint négy éve Tóth Gabi állandó gitárosa. Session-zenészként megfordult a magyar popszakma színe-javánál, emellett gitárosok generációit oktatta és nevelte ki.
Orsovai Reni énekesnő
Gyerekkora óta főszerepet játszik az életében a zene – mondja magáról az énekesnő, aki Deniz, Rácz Gergő énekese és vokalistája, és a Nene zenekar frontembere is. Rendkívül fontos dolognak tartja, hogy azok, akiket tehetséggel áldott meg a sors, teret kapjanak és bemutathassák másoknak is, mit tudnak. Azt szeretné, ha a zenéi, a szövegei érzelmeket váltanának ki az emberekből, és mindenki magával vinne egy kis darabot belőlük.
Vörös Janka énekesnő
Népdal – népzene – néptánc
Kunos Tamás brácsás
A Csík Zenekar alapító tagja. 1986-ban kezdett brácsázni a jászberényi népzenész-táncos táborban, a hatás, ami ott érte, azóta is tart: 33 éve él a népzene szeretetében hittel és kedvvel – vallja magáról. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szerzett népi brácsa, énektanár diplomát. 1986-1989 között többször járt Erdélyben gyűjtőúton. Tagja a Jászság Népi Együttes Jártató zenekarának, 15 évig játszott a Duna Művészegyüttesben. 1991-ben megkapta a Népművészet ifjú Mestere címet, 2009-ben Magyar Örökség díjjal, 2010-ben Príma Primissima díjjal, 2013-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.
Németh Ildikó táncos, koreográfus
Az Állami Balettintézetben elvégezte a néptánctagozatot, később főiskolai oklevelet szerzett népművelés–pedagógia szakon. 1975-től táncolt az Állami Népi Együttesben, ahol tánckari asszisztensként is dolgozott, az együttes örökös tagja. Aktívan részt vett a táncházmozgalom elindításában. 1985-től férjével, Szabó Szilárddal a martonvásári Százszorszép Együttes művészeti vezetője, ők irányítják a tordasi Pillikék együttest is. 1990-től a Bartók Táncegyüttest is vezeti. Többszörös nívódíjas, Harangozó Gyula- és Vörösmarty-díjas táncművész, 2012-ben Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott.
Szalóki Ági énekesnő
A ‘90-es évek végén berobbant új népdalénekes generáció egyik legtehetségesebb és legsikeresebb képviselője. Évekig a Besh o droM és az Ökrös együttes énekese volt. A legnagyobb magyar zenészekkel (Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Dés László, Presser Gábor és mások) lépett fel. Több mint 60 lemezen hallható a hangja. 2005 óta saját zenekaraival játszik, itthon és külföldön is rendszeresen koncertezik. Eddigi hét szólólemeze közül hármat az év lemeze díjjal jutalmaztak jazz, illetve gyereklemez kategóriában (Fonogram díj). 2017-ben jelent meg első önálló népzenei lemeze. Munkásságát számos díjjal ismerték el, 2017-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, ami a zenei élet legmagasabb elismerése.
Komolyzene – szólóhangszer – kamarazene
Dőr Gabriella zenetanár
Zongoratanár és korrepetitor, 1993-tól kezdve tanít a Dunaújvárosi Sándor Frigyes AMI-ban. 2011-ben a zongora tanszak vezetője, 2013-tól igazgatóhelyettesi feladatokat látott el, 2017-től pedig az intézmény vezetője. Növendékei gyakori résztvevői a megyei, regionális és országos versenyeknek. Az igazgatónő különböző iskolai és városi rendezvények aktív szereplője.
Dubóczky Gergely karmester
Matematikus diplomája megszerzése után végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester szakát, ahol summa cum laude diplomázott. Tanult New York államban és Bécsben is. Friss diplomásként két évig a Nemzeti Filharmonikusok asszisztens karmestere volt. A Medikus Zenekar mellett 2014 szeptemberétől a Bartók Béla Konzervatórium Szimfonikus Zenekarát is vezeti, a Budapesti Fesztiválzenekarban rendszeresen lát el asszisztensi és karmesteri feladatokat. A hagyományos repertoár mellett elkötelezett híve a barokk és a kortárs zenének is, számos kortárs mű ősbemutatója és összművészeti előadás fűződik a nevéhez, gyakori közreműködője különböző színházi produkcióknak és operaelőadásoknak is.
Palócz Réka zenetanár
A Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Musica Historica régizene együttes szoprán szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. 2002 óta tanít a fehérvári Zeneiskolában magánéneket és a kezdeti években a Konziban matematikát. 2008 óta vesz részt az intézmény vezetésében. Fontosnak tartja a fiatalok zenei pályára segítésén túl –műfajtól függetlenül – az igényes zene minél szélesebb körben való népszerűsítését, a lehető legtöbb gyermek bevonását a zene aktív művelésébe.
Sótájm
Egerházi Attila rendező, koreográfus
A Székesfehérvári Balett Színház igazgatója. Táncművészeti tanulmányait Jeszenszky Endre balettiskolájában kezdte, klasszikus balettet, moderntánc technika tanulmányokat folytatott. Tanult Bécsben és Stuttgartban, táncosként tagja volt a Vienna Dance Laboratorynak és a Magyar Nemzeti Balettnek (Magyar Állami Operaház). Alapító tagja, táncosa, majd koreográfusa volt a Budapest Táncszínháznak, 2000–2003-ig a Pécsi Balett művészeti vezetője, 2003–2006-ig a Debreceni Balett balettigazgatója, 2006–2009-ig a Magyar Balett Színház alapítója, valamint művészeti vezetője, 2009–2016-ig a South Bohemian Ballet (Csehország) balettigazgatójaként tevékenykedett, 2018. augusztus 1-től a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója. Tevékenységét 2003-ban Harangozó Gyula-díjjal ismerték el.
Novák Péter kultúrmunkás
Énekes, színész, zeneszerző, szövegíró, műsorvezető, rendező. Szülei révén (Novák Ferenc, Foltin Jolán) beleszületett a néptánc és népzene világába, de korán elkezdett érdeklődni más zenei műfajok iránt is. Gimnáziumi évei alatt alapította első zenekarát, majd 1994-ban a Kimnowak nevű formációt, melynek frontembere, zeneszerzője és dalszövegírója volt. Számos színházi-zenés produkcióban vett részt, több tehetségkutatóban is feltűnt műsorvezetőként vagy zsűritagként, jó néhány, a zenei életben meghatározó előadóművész lemezén vett részt, mint szövegíró és zeneszerző. A Kultúpart Csoport kreatív vezetője és több előadásuknak rendezője és játékmestere.
Szakál Attila rendező, koreográfus, díszlettervező
Számos népszerű musicalben táncolt, illetve készített hozzájuk koreográfiát. Táncosként négy évig volt a magyar válogatott tagja. Dolgozott a Veszprémi Petőfi és a székesfehérvári Vörösmarty Színházban koreográfusként. Körbeutazta a világot: közel 150 nemzetközi eseményen vett részt, a divattánc és a rock’n roll világszövetség bírója. Nemrégiben a fehérváriaknak is ismerős Aida musical díszleteit tervezte a fertőrákosi barlangszínházba, ő volt az előadás koreográfusa is. Ő rendezte a decemberben Fehérváron is bemutatott Masha és a Medve című orosz előadást, legutóbb pedig a soproni Petőfi Színház Szving meg a Tangó című táncjáték tangó részének koreográfusa volt. A Diáknapok gálájának állandó rendezője.
Képző-, nép- és iparművészet
Hegedűs Hanna Léna grafikusművész
Székesfehérváron született, jelenleg a fővárosban él és dolgozik. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végzett tervező grafika szakon, majd a Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán diplomázott. Egyetemistaként Székesfehérváron, a Művészetek Házában képzőművészeti irányultságú foglalkozásokat tartott gyerekeknek, volt diákjai nagy része mára művészeti iskolában tanul, vagy már végzett. Szabadúszó grafikusként részt vett animációs film rendezésében és animálásában, jelenleg concept artistként dolgozik egy számítógépes játékfejlesztő cégnél. Több egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be itthon és külföldön.
Kis Róka Csaba festőművész
Székesfehérváron született, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán 2007-ben diplomázott, az egyetemi évek alatt Németországban, Nürnbergben folytatott tanulmányokat. Tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Székesfehérvári Művészek Társaságának. Több hazai és nemzetközi kiállításon mutatta be műveit. 200-ben elnyerte a Fejér Megyei Önkormányzat díját, Glatz Oszkár-díjat kapott 2007-ben.
Várnai Gyula képzőművész
Kazincbarcikán született, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főskolán matematikát, fizikát és zenét tanult. 1989-ben Smohay-díjat kapott, 1989–1992 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 2001-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Elsősorban különböző használati tárgyakból (elemlámpa, tükör, szőnyeg- vagy vasdarab) készíti installációit, masszív „tárgy-kollázsait” pedig legtöbbször ajtórészletek, zárak, kilincsek vagy nyílások, nyílászárók felhasználásával. Az 1990-es évek elejétől kezdve vesz részt rendszeresen kiállításokon. 1996-ban a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, 2000-ben pedig a győri Városi Művészeti Múzeumban volt egyéni kiállítása. 2001-ben a budapesti Ludwig Múzeumban állította ki hanginstallációját. 2017-ben kiállított az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában.
Honismeret
Farkas Lajos igazgató, Intercisa Múzeum
A dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója, vallástörténész. Múzeumi területen 25 éve tevékenykedik. Már ötödik alkalommal végzi a Fejér Megyei Diáknapok honismereti dolgozatainak zsűrizését, saját bevallás szerint sokat tanul a diákok írásaiból és mindig nagy örömmel olvassa a beküldött pályázatokat.
Pokrovenszki Krisztián igazgatóhelyettes, Szent István Király Múzeum
Gyerekkora nem a megyéhez köti, mégis itt találta meg a hivatását. A Szent István Király Múzeum Régészeti és Antropológiai Tárának vezetőjeként kiemelt figyelmet szentelt Fejér megye történelmi múltjának, értékeinek. Fő szakterülete a régészeti lelőhelyek azonosítása és az Árpád-kori megtelepedések vizsgálata. Rejtőzködő kincseink sok odafigyelést igényelnek, ezért is fontos számára, hogy megóvásukat minél szélesebb körben segítsük. A megye számos településén járt, kutatta gazdag régészeti emlékeit.
Smohay András igazgató, Egyházmegyei Múzeum
A művészettörténész diplomát az ELTÉ-n szerezte, miközben elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karát is. Művészettörténészként Franz Anton Maulbertsch 18. századi osztrák festőművész életművét és a barokk falképfestészetet kutatja, és érdeklődéssel tekint a katolikus templomok liturgikus terének változásaira is. 2011 vége óta a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója.
Irodalmi kategória
Fehér Renátó költő
Egyetemi tanulmányait Budapesten és Prágában végezte. Első verseskötete 2014-ben jelent meg a Magvető Kiadónál Garázsmenet címmel, amelyért Zelk Zoltán-díjat kapott. Második verseskötete 2018-ban jelent meg ugyanitt Holtidény címmel. Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, orosz, román és szlovák nyelvre is lefordították. A Hévíz című folyóirat szerkesztője.
Kálnay Adél író, költő
18 kötetes, József Attila-díjas író, költő, a Szépírók Társaságának tagja. Ózdon született, Sárospatakon kapott tanítói diplomát, évtizedekig tanított Dunaújvárosban. Versei, novellái megjelentek számos antológiában és önálló kötetben (Fénykép anyám kezében, Kövek ideje, Törött tükör, Örökség, Ami marad), írt meseregényt (Szivárványország, Titkok egy régi kertben), regényt (Háborús történet; Hamvadó idő). Műveivel számtalan pályázaton szerepel sikerrel, írói munkásságát József Attila-díjjal, Greve-díjjal, tanítói tevékenységét Karácsony Sándor-díjjal ismerték el.
Sohonyai Edit író
Első könyvét, a Macskakörmöt (1991) tizennyolc és fél évesen írta, ő a Móra Ferenc Könyvkiadó eddigi legfiatalabb elsőkönyves ifjúsági szerzője. Azóta folyamatosan újabb és újabb történetek, regények segítségével kísérli meg ábrázolni a kamaszkor szépségeit és problémáit. Író-olvasó találkozóin humorral fűszerezve ad tanácsokat a kamaszoknak az őket foglalkoztató problémákkal kapcsolatban. Tarkabab című regényéből filmnovella is készült, amelyből 2001-ben Pajor Dóra rendező tévéfilmet készített Csuportkép címmel. Könyvei: Szállj szabadon; Kockacukor; Mocsok Csillag; Le a pasikkal; Le a csajokkal és mások.
Fotó, film, új vizuális kísérleti műfajok
Falvay Miklós médiaművész
Székesfehérváron született, az Iparművészeti Egyetemre (ma MOME) 2000-ben vették fel. A diplomája kézhez kapása után meghívták a tanári karba, jelenleg is óraadó a Média Design szakon. Végzettsége szerint vizuális kommunikációs tervezőművész, amibe nagyon sok, főként mozgóképhez tartozó terület tartozik. Dolgozott már rendezőként, aki a mű koncepciójáért felel, művészeti vezetőként, ahol a látvány tervezése volt a feladata, és volt már speciális trükkök, látványok kitalálója és megvalósítója is. A mozgókép mellett interaktív installációk tervezésével is foglalkozik.
Páhi-Fekete Noémi fotóművész
Művészeti tanulmányait 1999-ben kezdte a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola fotó szakán, majd a MOME vizuális kommunikáció-fotó szakán folytattm. A diploma megszerzése után művésztanárként és fotósként kezdett dolgozni. Jelenleg egy könyvkiadó állandó fotósa. 2004 óta aktív képzőművészként rendszeresen kiállít, 2014-ben elnyerte a Pécsi József ösztöndíjat. Képzőművészeti munkái jellemzően konceptuális, megrendezett fotók, melyeken keresztül az emberi lét különböző ösztönös szerepeivel és megnyilvánulásaival foglalkozik.
Vadócz Péter rendező
Fiatal rendezőtehetségként, még egyetemistaként beválogatták a Berlinale és a Sarajevo Talent Campus-ba is. Filmjei több mint 500 filmfesztivál versenyprogramjában szerepeltek, munkáit többek között Berlinben, Cannes-ban, valamint rangos animációs fesztiválokon (Kína, Brazília) is díjazták. Berlinben három évig volt televíziós zsűritag, itthon több filmes versenyben is zsűrizett. Volt tévéstúdió- és alkotóműhely-vezető. Dolgozott többek között a budapesti Katona József Színháznak, a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek. Dolgozott a Német Külügyminisztérium és az Európa Tanács felkérésére; egyik munkája az Európai Unió hivatalos reklámfilmje lett Németország EU-elnöksége idején.
Médiakommunikáció
Bokros Judit újságíró
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció végzett, dráma-és színháztudomány képzésben is részt vett. 2004 óta dolgozik a Fejér Megyei Hírlapnál, előbb gyakornokként, majd külsős munkatársként. 2008-tól öt éven át online szerkesztő volt. Jelenleg belsős munkatárs, főleg kulturális témákkal foglalkozik, közéleti témákról is ír. Az elmúlt években részt vett két könyv szerkesztésében is, és megjelent egy-két széppróza jellegű írása a helyi Vár című folyóiratban. Egy ötéves kislány édesanyja.
Varga Gábor Farkas képzőművész
Székesfehérváron született. 2001-től 2006-ig grafikai tervezést tanult a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Tagja a Magyar Plakátszövetségnek, a Székesfehérvári Művészek Társaságának, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. 1998 óta rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi (Lengyelország, Észtország, Mexikó) grafikai és művészeti kiállításoknak. Székesfehérváron él és dolgozik.